„Egy ideje már azt éreztem, hogy elakadtam. Egy megfelelési vágy kerített hatalmába. Magam felé, a társadalom felé.

Furcsa ez, mert a visszajelzések pozitívak voltak a munkámmal kapcsolatosan, de mégis folyton bizonyítani akartam. Megfelelni. Valójában tudtam, hogy mit szeretnék, mire vágyom és mik a céljaim, de valahogy nem akartak ezek a kis részek összeállni egy egésszé.

Nem találtam a megoldást, de nagyon kerestem. Ez es az érzés nagyon nyomasztott. Úgy éreztem, hogy letértem egy útról, amire vissza szeretnék menni, de minél görcsösebben akartam mindezt, annál jobban nem sikerült.

Ekkor jött szembe a TÜKÖRVÉNY című könyv, és vele együtt a Viola. (Hiszek benne, hogy nincsenek véletlenek, csak figyelni kell a jelekre.)

Elolvastam a könyvet. Mindenkinek őszinte szívvel ajánlom! Akadt a történetek közt jó pár szituáció, amiben magamra ismertem. Megdöbbentő élmény volt. Akárcsak az első beszélgetésünk Violával. Rá kellett jönnöm, hogy sok esetben rossz irányból közelítettem meg a dolgokat. Csak a saját szempontomból láttam mindent. Mindent magamra vetítettem ki.

És miután nem volt más látáspontom, csak az enyém (pedig azt gondoltam, hogy nem is így gondolkozok, de rá kellett jönnöm, hogy mindenben önmagam helyzetét kerestem, és elemeztem egyfolytában) , nem is értettem, hogy miért nem sikerül semmi olyan, amibe nagy energiákat pakolok bele.

Hatalmas felismerések követték egymást a találkozóink során. Olyanok, amikre nem is gondoltam, hogy az elakadás okozói.

Megtanultam engedni és nem görcsösen akarni dolgokat. Nem összemérni magam másokkal, csak az utamon járni. Hagytam hogy segítsenek, ha szeretnének. És hogy én, és mindenki ugyanolyan fontos tagja a társadalomnak, mint bárki más. Változni kezdtem, és ezzel együtt a dolgok is körülöttem.

Nagyon jó mindezt megtapasztalni! Ez tényleg működik! Tudom, és már biztos is vagyok benne, hogy jó úton vagyok! Feloldottunk régi sebeket, olyanokat, amikről nem is gondoltam, hogy ilyen mélyen dolgoztak bennem még ma is.

Az a tudás és szakértelem amivel támogat, és segít feloldani ezeket a csomókat, egyszerűen fantasztikusak!

Nem tudok eléggé hálás lenni Violának.„